A Varda Space startup azt állítja, hogy szerződést kötött a SpaceX-szel, hogy 9 elején felbocsátja első Rocket Lab-alapú műholdját, a Photont Falcon 2023-es küldetésben, hogy bebizonyítsa, képes sokféle anyag előállítására mikrogravitációban. A 2020 végén alapított Varda Space azt állítja, hogy küldetése "az első űrgyár felépítése", pontosabban az első minden az egyben űrgyár. A cégek nem hozták nyilvánosságra a szerződés feltételeit.
A Varda Space űrszondája három hónapot tölt majd pályán, hogy tesztelje a biogravitációs termelési technológiákat. A küldetés végén az indítókapszula visszaküldi a Földre a pályán megszerzett anyagot.
A kommunikációs és műholdas megfigyelő űrszondákkal ellentétben a Varda Space nem igényel konkrét pályát küldetéséhez, ráadásul a cég űrrepülőgépe számára előnyös, hogy alacsony Föld körüli pályán marad, így ideális más küldetésekkel való közös indításokhoz. "Az egyetlen dolog, ami számít, az az, hogy az orbitális dőlésszögnek elég magasnak kell lennie ahhoz, hogy áthaladjon a leszállóhelyünkön" - mondta Will Brewey, a Varda Space társalapítója és vezérigazgatója.
Az űrhajó az első a sorozatban, amely a mikrogravitációs anyagok előállításához szükséges technológiák bemutatására szolgál. A második és a harmadik űrszondát 2024 végéig indítják, a korábbi küldetések tapasztalatai alapján iteratív megközelítést követve. "A siker kulcsa az, hogy az operatív berendezéseket gyorsan pályára állítsák" - tette hozzá Bruy.
A Varda Space, az űrgyártással foglalkozó startup 9 elején elindítja első űrszondáját Falcon 2023 telekocsi küldetésére. A Rocket Lab Photon buszát használó űrszonda az első a sorozatban, amely mikrogravitációs gyártási technológiát mutat be. https://t.co/rP6bKPEZxs
- Jeff Foust (@jeff_foust) Október 11, 2021
Megjegyzendő, hogy a vállalat olyan technológiákon dolgozik, amelyek az űrgyártáshoz szükségesek, és versenyelőnyt jelenthetnek a vállalat számára. De ez a tervezés közel sem olyan bonyolult, mint egy olyan kapszula megtervezése, amely anyagokat visz vissza a Földre.
„Szigorúan véve a visszaküldés minden gyártási eszköznél nehezebb. A legnehezebb probléma 28 Mach sebességgel belépni a légkörbe” – mondta Bruy.
Olvassa el még: