Óceánkutatók az Északi-sarkvidéken egy víz alatti vulkánt fedeztek fel, amely iszapot és metánt lövell ki egy másik, nagyobb kráterből, amely valószínűleg az utolsó jégkorszak végén történt katasztrofális kitörés után keletkezett.
A kutatók egy szokatlan objektumot észleltek a Földön, mintegy 80 mérföldre (130 kilométerre) délre a norvégiai Medve-szigettől vagy Björnøy-től, a Barents-tengerben. A vulkán, amelyet a csapat Borealis iszapvulkánnak nevezett el, csak a második ilyen típusú vulkán, amelyet norvég vizeken fedeztek fel.
"A tengerfenék feltárása és új metánforrások felfedezése olyan, mintha rejtett kincseket találnánk" - mondta Stefan Buentz, a Norvégiai Arctic University (Tromsøi Egyetem) professzora, az Advanced Methane Knowledge in the Arctic (AKMA) expedíció társvezetője. , ami ezt tette egy felfedezés. "Minden alkalommal, amikor leereszkedünk a tenger fenekére, az az érzésünk, hogy csak most kezdjük megérteni az ilyen rendszerek nagy és hihetetlen sokféleségét" - mondta Buentz. lefordított alkalmazás.
A víz alatti iszapvulkán egy zavaros folyadék és gáz, főként metán kitörése következtében létrejött geológiai szerkezet.
A Borealis iszapvulkán körülbelül 7 méter átmérőjű és körülbelül 2,5 méter magas. Május 7-én a tudósok egy távirányított rover segítségével rögzítették a felvételeket, amelyeken egy kis hegy folyamatosan lökdösi a metánban gazdag, zavaros folyadékot. A metán egy erős üvegházhatású gáz, amely a Föld légkörébe kerülve hozzájárul az éghajlatváltozáshoz.
A vulkán egy másik, jóval nagyobb kráter közepén található, amely 300 m széles és 25 m mély. A kivételes képződmény 400 méteres mélységben található a tenger felszíne alatt, és valószínűleg az utolsó jégkorszakot követő, 18 ezer évvel ezelőtti hirtelen és hatalmas metánkitörés eredménye – áll a jelentésben.
"Ha egy víz alatti kitörést valós időben nézek, eszembe jut, mennyire "élő" a bolygónk" - mondta Giuliana Panieri, a Norvégiai Sarkvidéki Egyetem geológus professzora és az expedíció vezetője.
Az International Journal of Environmental Research and Public Health 2019-es tanulmánya szerint a kutatók azt találták, hogy a vulkán oldalai hemzsegnek az állatoktól, amelyek karbonátkéregből táplálkoznak – ásványi kéregekből, amelyek akkor keletkeznek, amikor a mikroorganizmusok metánt fogyasztanak, és melléktermékként bikarbonátot termelnek. amelyek évezredekkel ezelőtt alakultak ki. Tengeri kökörcsineket, szivacsokat, korallokat, tengeri csillagokat, tengeri pókokat és különféle rákféléket figyeltek meg.
Az egyetlen másik ismert iszapvulkán a norvég vizeken a Haakon Mosby. A Bergeni Egyetem Geobiológiai Központjának adatai szerint ezt az 1 km széles területet 1 méterrel a vízfelszín alatt fedezték fel a Svalbardtól délre fekvő tengerfenéken 250-ben. A víz alatti iszapvulkánokat nehéz észlelni és feltérképezni, de a kutatók becslése szerint több száz vagy több ezer is lehet belőlük a tengerfenéken szerte a világon – olvasható a „Lecture Notes in Earth Systems Sciences” című kiadvány 1995-es fejezetében.
Ezek a vulkánok ritka ablakot nyújtanak a mélyen a földkéreg alatt lezajló geológiai folyamatokba, mivel ezekből a mélységekből többnyire vizet, ásványokat és finom üledékes kőzeteket lövellnek ki. Nyomokat adnak a Föld múltbeli környezeteiről és körülményeiről, és betekintést nyújthatnak más bolygók rendszereibe is – mondta Panieri.
Az AKMA expedíció három részből áll, és az Északi-sarkvidéki vizekben zajló metánaktivitást vizsgálja. A tudósok most hasonló képződményeket keresnek az Északi-sarkon. "Nem zárjuk ki annak lehetőségét, hogy más iszapvulkánokat is felfedezzünk a Barents-tengerben" - mondta Panieri.
Olvassa el még: