Lehet, hogy a tudósoknak és kutatóknak a jövőben nem kell DNS-t gyűjteniük a felületekről. A londoni Queen Mary Egyetem tudósai először mutatták ki, hogy DNS-t lehet gyűjteni a levegőből. Szerintük a felfedezés új módszereket kínálhat a törvényszéki szakértők és az antropológusok számára, sőt segíthet megérteni a levegőben terjedő betegségek, például a COVID-19 terjedését.
A csapat azt vizsgálta, hogy a környezeti DNS (eDNS) gyűjthető-e levegőmintákból, és felhasználható-e állatfajok azonosítására. A legtöbb ilyen kutatás eddig a DNS vízből történő összegyűjtésére összpontosított.
A csapat nyomásszűrőkkel kombinált perisztaltikus pumpával 5-20 percig DNS-mintákat vett a csupasz üregből, majd standard készletekkel kereste és szekvenálta a mintákban lévő géneket. Ez a módszer nemcsak az ásók DNS-ét határozta meg (lakásaikban és a szoba egészében is), hanem egyúttal néhány emberi DNS-t is kimutatott.
A szerző, Dr. Elizabeth Clare elmondta, hogy a munka eredetileg a természetvédők és ökológusok segítségét szolgálta a biológiai környezet tanulmányozásában. Kellő fejlesztéssel azonban sokkal többre lehetne használni. A törvényszéki szakértők DNS-t húzhattak ki a levegőből, hogy megállapítsák, van-e gyanúsított a bűncselekmény helyszínén. Az orvostudományban is hasznos lehet – a virológusok és epidemiológusok megérthetik, hogyan terjednek a levegőben terjedő vírusok (például a COVID-19).
A gyakorlati alkalmazások még messze vannak. A kutatócsoport már dolgozik magáncégekkel, például a NatureMetrics-szel gyakorlati alkalmazások fejlesztésén. A korlátok könnyen beláthatók – előfordulhat, hogy a módszer nem működik zsúfolt helyiségekben vagy szabadban. Ennek a lehetőségnek a használata azonban nagyon hasznos lehet olyan helyzetekben, amikor a felületek nem adnak egyértelmű válaszokat.
Olvassa el még:
- A tudósok emberi könnycsatornákat növesztettek a laboratóriumban, és megtanították őket sírni
- A tudósok létrehoztak egy biometrikus hitelesítési rendszert, amely elemzi az arcmozgásokat