A hollandiai laboratóriumban Petri-csészékben növesztett testetlen emberi könnymirigyek képesek sírni – az őket létrehozó tudósok pedig már beültették őket élő egerek szemébe.
Egy új tanulmányban részletezett kísérletsorozat fontos előrelépést jelenthet a száraz szem kezelésének tudományában, amely állapot világszerte a felnőttek mintegy 5%-át érinti, és súlyos esetekben vaksághoz vezethet.
A tanulmány társszerzője, Marie Bagnier-Elaoué, a holland Hubrecht Intézet munkatársa szerint az emberi könnymirigyek két összetevőből állnak: acinus sejtekből és duktális sejtekből.
Mindkettő képes könnyeket termelni, de a csatornasejteknek van egy további funkciójuk is: csatornaként működnek, amely a könnyeket a szem felszínére juttatja. A laboratóriumban készült organellumok úgy néznek ki, mint ez a csatorna. A különbség az, hogy mivel a Petri-csészében nincs szem, amely könnyeket ejthetne, az organellumok zsákutcákkal rendelkező csatornának tűnnek. Ezek léggömbök.
Ezek a léggömbök körülbelül fél milliméter szélesek. A kutatók három kísérletre osztották a tanulmányt. Az elsőben emberi könnymirigyeket növesztettek Petri-csészékben, és könnyezésre kényszerítették őket.
Szintén érdekes:
- A tudósok olyan nanogépeket hoztak létre, amelyek képesek elpusztítani a rákos sejteket
- Az IBM mesterséges intelligenciát fejleszt új antibiotikumok feltalálására
Bagnier-Elauet szerint az organoidok termesztése egy dolog. A sírásra késztetés más volt, mert agyi vegyszerek, úgynevezett neurotranszmitterek vesznek részt benne.
„A neurotranszmitterek tökéletes koktéljának kifejlesztése, amely sírásra készteti az organellumokat, a legnehezebb feladat. Körülbelül három-négy hónapig és hét-tíz próbaig tartott” – mondta. „Az a csodálatos, hogy ez a végső koktél nagyon kevés összetevőt tartalmaz. Az egyik egyszerűen egy antioxidáns molekula."
Amikor a koktél tökéletes lett, a kutatók könnyekkel figyelték a mirigyek megduzzadását, amelyeknek nem volt hova menniük.
Ezután néhány laboratóriumi mirigyet beültettek élő egerek könnycsatornáiba. Azt találták, hogy a beültetett emberi sejtek továbbra is képesek könnyeket termelni, de nem engedték ki azokat a csatornákba, mint a normál mirigyek. A szerzők szerint végső soron fontos lesz kitalálni, hogyan lehet a mirigyeket normálisan működni az élő könnycsatornákban.
Olvassa el még:
- A tudósok létrehoztak egy biometrikus hitelesítési rendszert, amely elemzi az arcmozgásokat
- Bemutatnak egy gyors 3D nyomtatási technikát, amellyel szerveket nyomtathatunk