A csillagászok mélyen benéztek egy éhes fekete lyuk szívébe és felfedezték a belőle kiinduló röntgensugár 60 000-szer melegebb volt, mint a Nap felszíne.
Egyszerűen fogalmazva, a kvazárok fekete lyukak, amelyekből két oldalról fényes, energikus elektromágneses sugárzás jön ki, miközben a galaxisok középpontjában lévő gázokkal táplálkoznak. A csapat által röntgenfelvételeken leképezett kvazár SMSS J114447.77-430859.3 (J1144) néven ismert, és ez a legfényesebb példa egy ilyen objektumra a kozmikus történelem elmúlt 9 milliárd évében. A galaxis szívében található, körülbelül 9,6 milliárd fényévre a Földtől, és látható az égen a Centauri és a Hidra csillagképek között. Ez a kvazár körülbelül 100 000 milliárdszor fényesebb, mint a Nap.
Az olyan kvazárok, mint a J1144, olyan fényesek, hogy gyakran felülmúlják az őket körülvevő galaxisok összes csillagának fényét. Példák az úgynevezett aktív galaktikus magokra (AGN), amelyek csak nagy távolságra fordulnak elő a Földtől, tehát a korai univerzumban. A kvazár tanulmányozása részletes betekintést nyújthat a csillagászoknak ezekbe a hatalmas kozmikus eseményekbe és azok galaktikus környezetre gyakorolt hatásaiba.
A csillagászok azt is felfedezték, hogy a J1144-nek van egy olyan tulajdonsága, amely megkülönbözteti a többi kvazártól: az általa kibocsátott röntgenfény csak néhány földi nap időskálán változik. Egy ekkora fekete lyukkal rendelkező kvazár esetében a röntgensugárzás változékonysága jellemzően hónapok vagy akár évek is lehet.
"Nagyon meglepődtünk, hogy egyetlen korábbi röntgenmegfigyelőközpont sem figyelte meg ezt a forrást, annak ellenére, hogy rendkívüli ereje van" - tette hozzá Kammun. "A forrás új megfigyelési kampánya idén júniusban kezdődik, amely még több meglepetést tárhat fel ebből az egyedülálló forrásból."
Olvassa el még: