A Marson egy hatalmas síkság meglepte a kutatókat – a vártnál sokkal viharosabb geológiai múltat fedeztek fel rajta a tudósok. A jelentések szerint hatalmas mennyiségű láva tört ki itt számos repedésből szó szerint 1 millió évvel ezelőtt, és majdnem Alaszka méretű területet fed le.
A lemeztektonika hiánya miatt a Marsot régóta geológiailag "halott" bolygónak tekintik, amelyen alig történik semmi. A legújabb felfedezések azonban arra késztették a kutatókat, hogy megkérdőjelezzék ezt az elképzelést. A tudósok űrrepülőgép-felvételeket és földi radarméréseket kombináltak, hogy 3D-ben rekonstruálják az Elysium Planitia egyes lávafolyamait. Kiterjedt kutatás több mint 40 vulkáni eseményt azonosított és dokumentált.
"Az Elysium Planitia a bolygó legfiatalabb vulkáni terepe, és tanulmányozása segít jobban megérteni a Mars múltját, valamint közelmúltbeli hidrológiai és vulkáni történetét" - mondják a tudósok. Hozzáteszik, hogy az Elysium Planitia "vulkanikusan sokkal aktívabbnak bizonyult, mint azt korábban gondolták, és még ma is vulkanikusan aktív lehet". A NASA InSight leszállógépe által 2018 és 2022 között rögzített földrengések a Marson bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a vörös bolygó korántsem halt meg a felszín alatt.
A szerzők szerint a tanulmány eredményei kihatással vannak annak tanulmányozására, hogy a Mars rejthetett-e életet története során. Az Elysium Planitia több jelentős árvizet is átélt, és bizonyítékok vannak arra, hogy a lávafolyamok kölcsönhatásba léptek a vízzel vagy a jéggel, és formálták a tájat. A gőzrobbanások számos bizonyítékát figyelték meg az Elysium Planitia területén, és potenciálisan olyan környezetet teremthettek, amely elősegíti a mikroorganizmusok életét.
A csapat a NASA MRO Context kamerájának képeit a HiRISE kamera képeivel kombinálva használta. A topográfiai információk megszerzéséhez a tudósok a Mars Orbiter lézeres magasságmérő adatait használták egy másik NASA űrszondán, a Mars Global Surveyoron. Ezeket a felmérési adatokat azután kombinálták a NASA Shallow Radar vagy SHARAD szondája által végzett felszín alatti radar mérésekkel.
"A SHARAD segítségével 140 méteres mélységbe tudtunk nézni a felszín alatt" - számoltak be a tudósok. "Az adatkészletek kombinálása lehetővé tette számunkra, hogy rekonstruáljuk a vizsgált terület háromdimenziós nézetét, beleértve azt is, hogy milyen volt a domborzat, mielőtt a láva kitört a számos repedésből, és kitöltötte a korábban folyó víz által kivájt medencéket és csatornákat."
Úgy tartják, hogy a Mars belseje nagyon különbözik a Földétől, és geológiai jellemzőinek részletes rekonstrukciója bepillantást enged a múltban formáló folyamatokba.
"Amikor repedés keletkezik a marsi kéregben, a víz kifolyhat a felszínre" - jegyzik meg a tudósok. - Az alacsony légköri nyomás miatt ez a víz nagy valószínűséggel ki fog forrni. De ha ebben az időszakban elég víz folyik ki, akkor hatalmas árvíz törhet át a tájon, és kihasítja ezeket a hatalmas formákat, amiket látunk." Fontos, hogy a tudósok megértsék, hogyan mozgott a víz a Marson a múltban, és hol van ma. Mivel az egyenlítői régiók, ahol az Elysium Planitia található, könnyebben alkalmasak a leszállásra, a víz rendelkezésre állása és a kibocsátási mechanizmusok ismerete elengedhetetlen a jövőbeli emberi küldetésekhez.
A csapat továbbra is kihasználja a különféle képalkotó technikákkal nyert nagy adathalmazokat, hogy rendkívül részletes, háromdimenziós képet készítsen a Mars felszínéről és az alatta lévő dolgokról, kombinálva más vulkanikusan aktív régiókban zajló események időbeli sorozatával.
Olvassa el még: