A török parlament végre jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi Finnország NATO-csatlakozását, és megnyitja az utat Helsinki előtt a nyugati védelmi szövetséghez. A török parlament a Szövetség 30 tagja közül az utolsóként ratifikálta Finnország tagságát. A hét elején egy hasonló törvényjavaslatot hagytak jóvá Magyar Országgyűlés.
Recep Tayyip Erdoğan elnök bejelentette, hogy Finnország engedélyt kapott a csatlakozásra NATO Törökország azt követően, hogy készen áll és eltökélt az Ankara által terroristanak tartott csoportok elleni harcra és a védelmi export liberalizálására tett ígéreteinek teljesítésére. Finnország tagsága lesz a Szövetség első bővítése 2020 után, amikor Észak-Macedónia csatlakozott hozzá.
Miután a török parlament ratifikálta Finnország NATO-tagságát, a döntést az elnöknek jóvá kell hagynia, majd közzé kell tenni az ország hivatalos közlönyében. Finnország a maga részéről már befejezte a ratifikáció jogi eljárását.
A ratifikációs folyamat befejezése után és pulyka, Magyarországnak pedig el kell küldenie jóváhagyó dokumentumait az Egyesült Államok washingtoni kormányának, amely a NATO letéteményese a Szövetség alapító szerződése értelmében. Ezt követően Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hivatalosan is meghívja Finnországot a Szövetséghez. Finnország ezután benyújtja a külügyminiszter által aláírt csatlakozási dokumentumát az Egyesült Államok kormányának. Amikor eléri az Egyesült Államok külügyminisztériumát, az ország hivatalosan is a Szövetség tagjává válik.
Finnország és Svédország kérte tagságát NATO tavaly válaszul Oroszország teljes körű Ukrajna inváziójára (talán ezt a döntést az befolyásolta, hogy Finnországnak közös határa van Oroszországgal, és Oroszországnak szörnyű szokása, hogy figyelmen kívül hagyja őket). A folyamatot azonban Törökország és Magyarország késleltette, új országok szövetségbe történő felvételéhez minden NATO-tag parlamentjének egyetértése szükséges.
Így Törökország még nem ratifikálta Svédország NATO-tagsági kérelmét, mert Ankara szerint Svédország még nem harcol kellőképpen olyan emberek ellen, akiket Törökország terroristának tart. Az ország illetékesei többször hangoztatták, hogy Svédországnak további intézkedéseket kell hoznia a kurd fegyveresek támogatóival és annak a hálózatnak a tagjaival szemben, amelyet Ankara felelősnek tart a 2016-os puccskísérletért. A két ország közötti tárgyalások még nem értek el jelentős előrehaladást.
Jens Stoltenberg azt mondta, sürgette Törökországot és Magyarországot, hogy mindkét ajánlatot ratifikálják, de Magyarországon még nem is szavaznak Svédország pályázatáról. Ez nem akadályozza meg az Egyesült Államokat és a szövetség többi országát abban, hogy azt reméljék, Finnország és Svédország is csatlakozik hozzájuk a NATO-csúcson, amelyet július 11-én Vilniusban tartanak.
Olvassa el még: