A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint az Egyesült Államok dominanciája a globális fegyverkereskedelemben drámaian megnőtt az elmúlt öt évben. 2018-2022 között az Egyesült Államok a teljes export 40%-át adta, szemben az előző öt év 33%-ával, miközben Oroszország részesedése 22%-ról 16%-ra esett vissza. Kína részesedése a világexportban viszonylag változatlan maradt.
„Annak ellenére, hogy a világ fegyverellátása csökkent, az Oroszország és az európai államok többsége közötti kapcsolatok feszültsége miatt az Európába irányuló szállítások meredeken növekedtek – állítják az intézet kutatói. – Ukrajna orosz inváziója után az európai országok minél előbb több fegyvert szeretnének importálni. Más régiókban is folytatódik a stratégiai verseny: nőtt a fegyverimport Kelet-Ázsiába, a Közel-Keletre irányuló import továbbra is magas szinten van."
USA a 13 legnagyobb fegyverimportőr közül 17 által vásárolt fegyverek több mint felét biztosította. India, a világ legnagyobb fegyverimportőre, 37–2018-ben 2022%-kal csökkentette az orosz fegyverek beszerzését 2013–2017-hez képest, bár továbbra is Oroszország India legfőbb szállítója. Az orosz fegyverexport Kínába (+39%) és Egyiptomba (+44%) is nőtt.
Franciaország az elmúlt öt évben a harmadik helyen áll az exportban - elsősorban a harci repülőgépek adásvételi szerződéseinek köszönhetően. Ezt követte Kína és Németország. További jelentős fegyverexportőrök közé tartozik Olaszország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Dél-Korea és Izrael.
Talán a legjelentősebb változások következtek be Ukrajna. Egészen a közelmúltig országunk részesedése a világ fegyverimportjából nagyon csekély, 1% alatti volt. Most azonban az Ukrajnába irányuló fegyveráramlás kezdi átformálni a világ védelmi ipart, így 2022-ben a világ harmadik legnagyobb fegyverimportőre lett Katar és India után, 14-2018-ben pedig a 22. legnagyobb fegyverimportőr (itt megemlíthető " demilitarizálás" és "minden idióta a terv szerint").
És az USA, és EU azon töprengenek, hogyan építhetik fel védelmi és ipari bázisaikat, hogy lépést tudjanak tartani a háborús igényekkel, pótolják készleteiket, és felkészüljenek a jövőbeli konfliktusokra. A kutatók szerint Oroszország az elkövetkező években valószínűleg kisebb szerepet fog játszani a globális fegyverkereskedelemben, mert fegyvereire magához a háborúhoz van szükség, illetve az előállítási képesség csökkentését célzó szankciók miatt.
Olvassa el még: