2018-ban a Naprendszerünk egy objektummal ütközött a csillagközi térben. A " nevű objektumOumuamua”, hosszúnak és vékonynak tűnt - szivar formájúnak -, és végről a másikra esett fel. Aztán gondos megfigyelések azt mutatták, hogy gyorsul, mintha valami nyomná. A csillagászok most rájöttek erre Oumuamua egy másik naprendszerből származik, és megvan a maga megmagyarázhatatlan gyorsulása, amelynek eredete azonban továbbra is tisztázatlan.
Miután 2019-ben a Harvard Egyetem professzora, Abraham Leb előterjesztette egy idegen szonda elméletét, hogy megoldást keressen a rejtélyre Oumuamua, egy új tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy ez a magyarázat nagyon hasznos lehet.
A legtöbb tudós azonban szkeptikus az értelmezést illetően Oumuamua idegen technológia felhasználásával. A The Astrophysical Journal Letters-ben megjelent jelenlegi jelentés ismét innen származik Leba, aki egy koreai asztrofizikussal együtt írta Tim Hoang a Koreai Csillagászati Intézettől і az űrtudományok azt állítja, hogy a modern elméletek kb Oumuamua és viselkedése nem felel meg a valóságnak. A tudósok részletesen arra a hipotézisre hivatkoznak, hogy az objektum felgyorsul rovására olyan természetes hidrogénmotor. A csillag felmelegíti a hidrogént az objektumon belül, a gáz a lyukakon keresztül elpárolog, tolóerőt biztosítva. Ebben azonban mindkét szerző komoly problémát lát: az univerzum leghidegebb vidékein még a csillagfény is régen elpusztított volna egy ekkora "hidrogénjéghegyet" – írja a Live Science. Ezt az elméletet egy asztrofizikus is megerősíti Darryl Seligman, a hidrogén mozgáselméletének szerzője.
Meglátjuk, kinek lesz igaza a végén. Egyértelmű azonban, hogy a kutatás folytatódik. Végül is a küldetés Oumuamua már szóba került.
Olvassa el még: