A tudósok megerősítették a mágneses plazmahullámok létezését, az úgynevezett Alvein hullámok, a Nap fotoszférájában. A folyóiratban megjelent tanulmány Természet csillagászat, új pillantást ad ezekre a csodálatos hullámokra, amelyeket először Hannes Alven Nobel-díjas tudós fedezett fel 1947-ben.
Ezeknek a hullámoknak a hatalmas potenciálja abban rejlik, hogy mágneses természetükből adódóan képesek energiát és információt nagyon nagy távolságokra szállítani. E hullámok közvetlen észlelése a Nap fotoszférájában, a Nap légkörének legalsó rétegében, az első lépés tulajdonságaik kiaknázása felé.
Az Alfvén-hullámok energiaszállító képessége a nap- és plazma-asztrofizikában is érdekes, mivel segíthet megmagyarázni a naplégkör szélsőséges felmelegedését, amely kérdés már több mint egy évszázada megoldatlan.
Szintén érdekes: A tudósok rekonstruálják a Naprendszer elsődleges felépítését
Az Alfvén-hullámok akkor keletkeznek, amikor a töltött részecskék (ionok) oszcillálnak a mágneses mezők és az elektromos áramok közötti kölcsönhatás hatására. A szoláris légkör belsejében mágneses mezőkötegek, ún szoláris mágneses fluxuscsövek. Az Alfvén-hullámoknak azonban kétféle formában kell megjelenniük a szoláris mágneses fluxuscsövekben.
A korábbi állítások ellenére a torziós Alfvén-hullámokat soha nem azonosították közvetlenül a Nap fotoszférájában, még a mágnescső tengelyének szimmetrikus oszcillációinak egyszerű formáiban sem.
A témában: Jelentős áttörés történt a napenergia folyékony tüzelőanyaggá történő átalakításában
Ebben a tanulmányban a kutatók az Európai Űrügynökség IBIS hőkamerájának nagy felbontású napelemes megfigyelését használták.ESA) az aszimmetrikus torziós hullámok létezésének bizonyítására, amelyeket először közel 50 évvel ezelőtt jósoltak meg.
A tudósok azt is megállapították, hogy ezek a hullámok hatalmas mennyiségű energia kinyerésére használhatók a napfény fotoszférájából, ami megerősíti e hullámok potenciálját a kutatási és ipari alkalmazások széles körében.
A kutatók azt remélik, hogy ki tudják használni a nemrégiben üzembe helyezett objektumok, például a műhold által kínált új lehetőségeket Napkeringő és a DKIST földi naptávcsővel, hogy folytassák az Alfvén-hullámok relevanciájának vizsgálatát és esetleg a Nap alapvető titkainak további feltárását.
Olvassa el még: