A Dyson-gömb koncepciója a sci-fi alaptörvénye, a Star Trektől Larry Niven regényeiig, és úgy hangzik, mint egy valóra vált álom: egy módja annak, hogy a csillagok szinte teljes hatalmas energiáját összegyűjtsék, elegendő energiát biztosítva egy az egész civilizáció. Ezeket a feltételezett szerkezeteket Freeman Dyson fizikusról nevezték el, aki 1960-ban leírta a koncepciót, és még azt is felvetette, hogy a Földön túli emberi élet helyévé válhat.
A Dyson Sphere alapötlete egyszerű. Ahelyett, hogy olyan napelemeket telepítenénk, amelyek a Földről nyerik be a napenergiát, építhetnénk egy óriási szerkezetet a Nap köré, hogy közvetlenül belőle nyerjünk energiát. Ez a napelemekből álló gömb, amely a Nap felszínéhez közel helyezkedik el, sokkal hatékonyabb lenne, mint a földi napelemek, és több mint elegendő energiát biztosítana az egész bolygó számára.
Miért nem építettünk még ilyen gömböt?
Nem lesz könnyű feladat felépíteni egy szerkezetet a Nap körül. A legnagyobb probléma a gravitáció, mert a Nap olyan nagy tömegű, hogy magához vonz és elpusztít minden héjat, amit megpróbálunk építeni.
A Popular Mechanics szerint reálisabb megközelítés a Dyson-raj. Ez egy több ezer napelemből álló csoport a Nap körül keringő pályán, amely képes lesz felfogni a Nap energiájának nagy részét a gömb gravitációs problémái nélkül. Egy ilyen szerkezet előnye, hogy egyszerűbb a gyártás, mert a panelek egyenként is beépíthetők, ami sokkal egyszerűbb, mintha térben próbálnánk egyetlen szerkezetet felépíteni.
A raj létrehozásához szükséges alapanyagok mennyisége azonban óriási lesz. Nem is beszélve a sok kis űrhajó előállításához szükséges ipari kapacitásról, és ezek fellövésének és helyére szállításának logisztikájáról. Ezenkívül energiát kell továbbítani a Föld felé. Dolgozunk a vezeték nélküli energiaátvitelen, de még nem állunk készen arra, hogy az egész napelemes rendszerben áramot továbbítsunk.
Bár potenciálisan lehetséges egy ilyen szerkezet felépítése, ez messze meghaladja jelenlegi faji képességeinket.
Dyson-gömbök keresése az Univerzum más részein
Tehát az emberiség egyhamar nem építi fel saját Dyson-gömbjét. De a koncepciónak több gyakorlati alkalmazása is lehet, mint gondolnád a földönkívüli intelligencia keresésében.
Amikor az idegen élet után kutatunk, az egyik nagy probléma, hogy ilyen nagy távolságból nehéz közvetlen bizonyítékot látni az életről. Fényévekre nézünk saját bolygónktól, és nem tudjuk elég részletesen megvizsgálni az exobolygókat, hogy megtudjuk, van-e élet bennük.
Könnyebb azonban bizonyítékot keresnünk a földönkívüli technológiákra, amelyek ún műszaki aláírások. Az ötlet az, hogy az égen keressük a technológia jeleit, például a bolygó légkörében lévő kémiai szennyeződéseket, amelyek nem találhatók meg a természetben. Ha találunk ilyen aláírásokat, az élet jelenlétét vagy létezését jelezné.
És ha egy idegen civilizáció valóban megépít egy Dyson-gömböt, akkor az infravörös sugárzás formájában észlelhető technosignatúrát hagyhat maga után.
Bármilyen valószínűtlennek is tűnik, nem esik túl a lehetőségek birodalmán. A NASA még a Földön kívüli megastruktúrák felkutatását is támogatja a Breakthrough Listen projekt részeként, amely a Transiting Exoplanet Survey Satellite (TESS) segítségével keresi a technosignatures.
Tehát életünk során természetesen nem számíthatunk Dyson-gömbre a Nap körül, de ez a tudományos-fantasztikusnak indult koncepció egy napon szerepet játszhat abban, hogy egyedül vagyunk-e az univerzumban.
Olvassa el még:
- A NASA pályára küldte az IXPE űrtávcsövet, hogy tanulmányozza a fekete lyukakat
- A NASA visszaállítja a Hubble Űrteleszkópot a teljes értékű tudományos munkához