, який дозволяє прискорювати, масштабувати і відтворювати виявлення гравітаційних хвиль.){kind=link}
Az Argonne National Laboratory tudósai mesterséges intelligenciát (AI) fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi a gravitációs hullámok észlelésének felgyorsítását, skálázását és reprodukálását. Az új algoritmus mindössze 7 perc alatt képes volt elemezni a LIGO működési hónapja során gyűjtött adatokat. Ugyanakkor nem hibázott.
Amikor 2015-ben a LIGO Lézer Interferometrikus Gravitációs Hullám Obszervatóriuma először észlelt gravitációs hullámokat, izgalmat keltettek a tudományos közösségben, mert megerősítették Einstein egy másik elméletét, és jelezték a gravitációs hullám csillagászat születését. Az évek során a kutatók számos gravitációs hullámforrást fedeztek fel, mint például az űrben ütköző neutroncsillagokat és fekete lyukakat.
A gravitációs hullámdetektorok érzékenysége évről évre növekszik, így egyre nagyobb mennyiségű adatot kell feldolgozni. Egy ponton a kézi végrehajtás nem fog működni, mert túl sok hullámérzékelési esemény lesz. A probléma megoldására az Argonne National Laboratory és több amerikai egyetem fizikusai mesterséges intelligencia platformot fejlesztettek ki, amely átveheti a gravitációs hullámok elemzésének feladatait.
A szerkesztő ajánlása:
- A gravitációs lencsék lehetővé teszik a galaktikus internet létrehozását
- Az Uránuszra és a Neptunuszra irányuló küldetés a gravitációs hullámok detektorává válhat
A szerzők az új munka azt állítják, hogy az AI-modellek ugyanolyan érzékenyek lehetnek, mint a hagyományos mintaillesztő algoritmusok, de gyorsabban futnak. Ráadásul ezekhez az AI-algoritmusokhoz csak egy olcsó grafikus feldolgozóegységre (GPU) van szükség, így ez az egyik leghatékonyabb módszer a gravitációs hullámok tanulmányozására.
A gravitációs hullámok a gravitációs tér változásai, amelyek hullámként terjednek. Mozgó tömegek bocsátják ki őket, de sugárzás után leválnak róluk, és ezektől a tömegektől függetlenül léteznek. Matematikailag a perturbációhoz kapcsolódnak a tér-idő metrikák, és "tér-idő hullámzásként" írhatók le. Ennek eredményeként az AI azonosította mind a négy bináris fekete lyuk egyesülést, amelyeket korábban azonosítottak ebben az adathalmazban.
A tudósok szerint ebben a tanulmányban egyesítették a mesterséges intelligencia erejét és szuperszámítógépek, hogy segítsen megoldani az időszerű és releváns big data kérdéseket. A csapat a technikák ezen kombinációjának további alkalmazását tervezi adatvezérelt kérdések megoldására nem csak a fizikában, hanem más interdiszciplináris tudományokban is.
Olvassa el még: