A Naprendszer külső határai furcsa és titokzatos helyek. A Neptunusz pályáján túl, ahol hideg és sötét van, jeges objektumok raj, ún. a Kuiper-öv, amelyek a feltételezések szerint nagyjából változatlanok maradtak a Naprendszer születése óta.
Mivel olyan sötét és messze van, és az objektumok olyan kicsik, a csillagászok nehezen tudják megkülönböztetni, hogy pontosan mi is van ott. Ez teszi igazán lenyűgözővé egy friss kutatás eredményeit. Adatok használata A sötét energia áttekintése, a csillagászok 815 transz-Neptun-objektumot (TNO-t) azonosítottak, amelyek közül 461-et újonnan fedeztek fel. Ez jelentős ugrás a külső Naprendszer nagyjából 3 ismert TNO-jához képest, olyan információ, amely segíthet jobban modellezni a Naprendszer kialakulását, és talán még a megfoghatatlant is megtalálhatjuk. A kilencedik bolygó.
A sötétenergia-felmérés célja nem a TNO-k megtalálása volt. 2013 augusztusától 2019 januárjáig működött, és 575 éjszaka gyűjtött adatokat a déli égbolt infravörös és közeli infravörös sávjában. A cél számos objektum és jelenség, például szupernóvák és galaxishalmazok tanulmányozása volt, hogy megpróbálják meghatározni az univerzum tágulásának gyorsulását, amelyet a feltételezések szerint a sötét energia befolyásol.
De a felmérés nagy mélysége, szélessége és pontossága nagyon alkalmasnak bizonyult a távoli Naprendszerben - a Neptunusz pályáján túl, körülbelül 30 csillagászati egység (AU) távolságra - objektumok keresésére. Tavaly a csillagászok ezeket az adatokat elemezve több mint 100 újat találtak kis bolygók (egy kategória, amelybe minden beletartozik, ami nem üstökös vagy szabályos bolygó). A kutatók a TNO-detektálás szimulációit is lefuttatták, hogy összehasonlítsák eredményeikkel, és megnézzék, hogy módszereik pontosak-e.
A térnek ez a régiója elbűvölő. Mivel pályáik olyan kicsik, a csillagászok úgy vélik, hogy a TNO-k őrzik a korai Naprendszer dinamikájának nyomait. Ahogy az óriásbolygók jelenlegi pályájukra léptek, gravitációs kölcsönhatásaik hatással voltak a TNO pályáira. Ezeket a pályákat tanulmányozhatjuk, hogy rekonstruáljuk azokat az eseményeket, amelyek azzá tették. Mivel a TNO klaszterek pályája teljesen eltérő lehet, minél többet találunk belőlük, annál pontosabb lesz a rekonstrukció.
Emellett a TNO részhalmaz pályái is nagyon furcsák. Ezeket extrém TNO-knak nevezik, amelyek átlagos keringési távolsága meghaladja a 150 AU-t. Egyes csillagászok úgy vélik, hogy a szélsőséges TNO-k bizonyítékai annak, hogy valami gravitációs zajt okoz, egy hipotetikus Kilences bolygó. 9 további extrém TNO került az új katalógusba, amelyek közül 4 nagy féltengelyű, amely meghaladja a 230 AU-t.
A kutatók szerint mindezek az új információk jelentős előrelépést jelentenek a külső naprendszerrel kapcsolatos ismereteink terén. Jelenleg a Survey kutatás adatai az összes ismert TNO körülbelül 20%-át teszik ki, ami elég sok.
Olvassa el még:
- A következő napenergia-szupervihar globális „internetes apokalipszist” okozhat
- Hogyan néz ki a naprendszerünk széle?