Az Európai Unió meg akarja tiltani a geomérnökök alkalmazását, mert annak rossz következményei lehetnek a Föld klímájára. A tudósok évtizedek óta figyelmeztetik a társadalmat a globális felmelegedésre. De mivel társadalmunk nem képes elég gyorsan áttérni a fosszilis tüzelőanyagokról a környezetbarát energiára, nem szabványos módszereket kell találni a globális felmelegedés megfékezésére.
Egyesek feltehetik a kérdést: "A geomérnökség csodaszer az éghajlatváltozásra, az óceánok elsavasodására és az üvegházhatású gázok eltávolítására?" Természetesen erre a kérdésre nehéz lehet válaszolni. Bár a geomérnökségnek megvannak az előnyei, sok ismeretlen következmény és kockázat is jár az ilyen tevékenységekhez.
Az emberiség már elérte azt a fejlettségi szintet, hogy globális léptékű klímakezelésben gondolkodik. Ily módon helyreállíthatnánk azt, amit korábban üvegházhatású gázokkal el tudtunk pusztítani.
Az Európai Unió azonban be akarja tiltani a geomérnököt. Az illetékesek attól tartanak, hogy ez globális katasztrófához vezethet, amihez képest a klíma felmelegedése csekélység.
Szintén érdekes: A James Webb teleszkóp első fotója egy év: Hogyan változtatta meg a világegyetemről alkotott képünket
A bolygó éghajlatának megváltoztatása nem új ötlet
1965-ben Lyndon Johnson elnök Tudományos Tanácsadó Bizottsága arra figyelmeztetett, hogy a Föld fényvisszaverő képességét növelni kell az üvegházhatású gázok növekvő kibocsátásának ellensúlyozása érdekében. Beszédes, hogy ebben az első elnöki jelentésben az éghajlatváltozás veszélyéről a kibocsátás csökkentésének gondolata nem tűnt említésre méltónak.
Stanislav Lem már írt a geomérnökségről "A technológiák összessége" című könyvében. Az egyik első tudós, aki az éghajlattal összefüggésben használta a geomérnöki kifejezést, Cesare Marchetti volt, aki 1977-ben felvetette a szén-dioxid óceánokban való megkötésének ötletét. 1982-ben John Holdren, később Barack Obama elnök tudományos tanácsadója használta ezt a kifejezést az éghajlati beavatkozás lehetőségeiről és kockázatairól szóló cikkében.
A szoláris geomérnökség kifejezés először 2017 márciusában jelent meg hivatalosan, amikor a Harvard Egyetem bejelentette, hogy új kutatási programot indít a szoláris geomérnökséggel kapcsolatban. Ez a program a légkörbe kerülő különféle anyagok napfény visszaverődésére és szórására gyakorolt hatásának tanulmányozását foglalja magában.
A természetes szoláris geomérnökség leghíresebb példája a Pinatubo vulkán kitörése volt a Fülöp-szigeteken 1991 nyarán. Ekkor mintegy 20 millió tonna kén-dioxid került a légkörbe. Azáltal, hogy a napfényt visszaverték az űrbe, a sztratoszférában lévő részecskék hozzávetőleg 0,5°C-kal csökkentették a globális hőmérsékletet a következő két évben.
Meg kell azonban érteni, hogy a környezeti manipuláció különféle formáit már régóta alkalmazzák az emberek. De most először csináljuk ezt globális szinten. Az éghajlat felmelegedése az üvegházhatású gázok légkörbe történő kibocsátásának eredménye, amit a legtöbb tudós és a világközösség egy ideig nem is sejtett. Azonban nem ez az egyetlen példa. Nem is olyan régen derült ki, hogy az elmúlt 20 évben annyi vizet pumpáltak ki az emberek a földből, hogy bolygónk forgástengelye 80 cm-rel eltolódott, bár az egy dolog, hogy véletlenül elpusztítják a Földet. és egy másik dolog az, hogy képes legyen globális szinten szabályozni az éghajlatot, és képes legyen saját igényeihez igazítani.
Természetesen minden fejlett civilizáció rendelkezik ilyen képességekkel. A probléma az, hogy még mielőtt az emberiség elérne egy ilyen fejlettségi fokot, a Földünkről lehet, hogy kevés marad.
Olvassa el még: A teleportáció tudományos szempontból és jövője
Mi az a geomérnökség?
Az emberi tevékenység jelentős károkat okoz a környezetben. Ennek eredményeként - a globális felmelegedés, amelyet ma az egyik legnagyobb környezeti problémának tekintenek. Minden új év megdönti az előző hőmérsékleti rekordját. A geomérnökség pedig, amelyhez sok reményt fűznek, jó ötletnek bizonyulhat.
A geomérnökség olyan technológiák összessége, amelyek célja a környezet manipulálása az éghajlat megváltoztatása érdekében. A geomérnöki projektek két fő kategóriába sorolhatók: szén-dioxid-eltávolítás (CDR) és napsugárzás-kezelés (SRM), más néven albedómódosítás vagy napfény-visszaverődés.
A szén-dioxid eltávolítása magában foglalja a légkör megtisztítását a felesleges szén-dioxidtól, amely a globális felmelegedés fő oka. A napsugárzás kezelése magában foglalja a napfény egy kis részét szórja vissza vagy tükrözi vissza az űrbe, hogy lehűtse a bolygót.
Mindkét módszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai. A szén-dioxid eltávolítása jót tesz a környezetnek, de jelentős pénzügyi és technológiai költségeket igényel. Napsugárzás kezelése olcsóbb és gyorsabb, de számos bizonytalanságot és kockázatot hordoz magában, például a víz körforgására, az időjárásra, az ökoszisztémákra és ennek következtében a nemzetközi politikára gyakorolt hatást.
Ezen kívül még sok ötlet van a geomérnökséghez. Ezek közé tartozik a tengervíz úgynevezett kalcium-hidroxiddal való dúsítása, ami csökkenti az óceánok savasságát, ami csökkenti a tengeri élőlényekre, például az osztrigára nehezedő nyomást és elnyeli a CO2-t. Valamint a napközbeni passzív sugárzásos hűtés, amely a felületére hővisszaverő panelek beépítése miatt növeli a Földről a világűrbe jutó hőáramlást.
Már maga a „geoengineering” szó is bolygószintű technológiát jelent. Egyes kutatók azonban fontolóra vették az ilyen technológiák lokalizált alkalmazását, különféle módszereket vizsgálva, amelyek megvédhetik a korallzátonyokat, erdőket vagy gleccsereket.
Szintén érdekes:
- Az Európai Bizottság adatfeldolgozó központ elhelyezését tervezi az űrben
- Kína befejezi a Tiangong űrállomás építését
Az Európai Unió nem akar geomérnökséget
Az Európai Bizottság, amely az Európai Unió végrehajtó szerve, a geomérnökség betiltását tervezi az EU területén. Ennek a döntésnek az oka az a félelem, hogy az ilyen cselekedetek ellenőrizetlen hatást gyakorolnak az emberekre és a természetre. A bizottság úgy véli, hogy a geomérnökség nem megoldás az éghajlatváltozás problémájára, hanem csak elfedi azt. Ehelyett a Bizottság azt javasolja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és a változó éghajlathoz való alkalmazkodásra összpontosítsanak.
A geomérnöki tervezés tilalmát az EU 2050-ig tartó új klímastratégiájának részeként vezetik be, amelyet várhatóan 2023 novemberében hirdetnek meg. Ennek a stratégiának összhangban kell lennie a 2015-ös párizsi klímaegyezménnyel, amelynek célja, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 2 Celsius-fok alatt tartsa az iparosodás előtti szinthez képest.
Nyilvánvalóan vannak nyitott kormányzási és etikai kérdések azzal kapcsolatban, hogy ki irányítja a Föld termosztátját. Ezenkívül a tanulmányok azt mutatják, hogy a napenergia geomérnöki munkája végül nem oldja meg a problémát, ha a magas üvegházhatású gázok kibocsátása több mint egy évszázadon keresztül folytatódik.
Szintén érdekes: Terraformáló Mars: A Vörös Bolygó új Földdé változhat?
A geomérnökség orvossággá válhat
Az Európai Bizottság terveivel azonban nem mindenki ért egyet. Egyes tudósok és politikusok azzal érvelnek, hogy a geomérnöki kutatás hasznos eszköz lehet az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére, különösen akkor, ha az üvegházhatású gázok kibocsátását nem csökkentik jelentősen. Úgy vélik, hogy a geomérnöki tervezés betiltása korlátozza a kutatási és innovációs lehetőségeket ezen a területen. Ezenkívül a tudósok és az éghajlat-szakértők aggodalmát fejezik ki amiatt, hogy más országok vagy szervezetek nemzetközi jóváhagyás vagy felügyelet nélkül végezhetnek geomérnöki kísérleteket.
A geomérnökség egy vitatott téma, amely sok érzelmet és kérdést vet fel. Remény az üdvösségre, vagy fenyegetés az emberiségre? Ez etikus vagy sem? Szükséges vagy nem? A válaszok ezekre a kérdésekre nem egyszerűek és egyértelműek. Ezek széles körű és nyílt vitát igényelnek tudósok, politikusok, civil társadalom és a média részvételével.
A kutatás azt mutatja, hogy az emberek továbbra is üvegházhatású gázok kibocsátásával, geomérnökséggel vagy anélkül, egy hihetetlenül összetett rendszert bomlanak fel, amely meglepetéseket tartogathat számunkra az éghajlattal kapcsolatban. Egy dolog világos – tenni kell valamit az éghajlatváltozás fenyegetésével szemben, méghozzá azonnal, mert az általunk ismert világ egyszerűen eltűnhet. Lehet, hogy a következő generációk nem bocsátják meg ezt nekünk.
Olvassa el még: