Kategóriák: informatikai újság

A csillagászok felfedték a szuperföldek rejtélyes eredetét

A mini-Neptunusz és a Szuperföldek, amelyek négyszer akkorák, mint a Naprendszerünkön kívüli csillagok körül keringő legáltalánosabb exobolygók. Eddig úgy gondolták, hogy a szuperföldek a mini-Neptunusz sziklás magjai, amelyek gáznemű légkörét elfújta a szél. A The Astrophysical Journalban megjelent új tanulmányban a McGill Egyetem csillagászai kimutatták, hogy ezeknek az exobolygóknak valószínűleg soha nem volt gáznemű légköre, ami új megvilágításba helyezi titokzatos eredetüket.

Az egyik elmélet szerint a legtöbb exobolygó mini-Neptunuszként születik, de némelyiküket a gazdacsillagok sugárzása megfosztja gázhalmazállapotú burkától, csak egy sűrű, sziklás magot hagyva maga után. Ez az elmélet azt jósolja, hogy nagyon kevés Föld méretű és kisebb exobolygó található galaxisunkban. A legújabb megfigyelések azonban azt sugallják, hogy ez nem biztos, hogy így van.

További információért a csillagászok szimulációk segítségével követték nyomon e titokzatos exobolygók evolúcióját. A modell termodinamikai számításokat használt az alapján, hogy mekkora a magjuk tömege, milyen messze vannak csillagaiktól, és milyen forró a környező gáz.

"A korábbi elméletekkel ellentétben tanulmányunk azt mutatja, hogy egyes exobolygók soha nem alkothattak gáznemű légkört" - mondja a tanulmány társszerzője. Az exobolygókat a kőzetek egyetlen eloszlása ​​hozta létre, amelyek a szülőcsillagok körül forgó gáz- és porkorongban születtek.

Hogyan születnek a mini-Neptunusz és a Szuperföldek

A bolygókról azt tartják, hogy a csillagok körül keringő gázból és porból álló korongban alakulnak ki. A Holdnál nagyobb sziklák gravitációs vonzása elegendő ahhoz, hogy magába szívja a környező gázt, és burkot képezzen magja körül. Idővel ez a gázhéj lehűl és összehúzódik, így helyet ad a környező gázok beszívásának, és az exobolygó növekedését okozza. Miután a teljes héj lehűlt a környező köd hőmérsékletére, a héj már nem tud összehúzódni, és a növekedés leáll.

A kisebb magok esetében ez a burok kicsi, így sziklás exobolygók maradnak. A szuperföldek és a mini-Neptunuszok közötti különbség a gázburok növekedésének és fenntartásának képessége.

"Eredményeink segítenek megmagyarázni a két exobolygó populáció eredetét és esetleg elterjedését" - mondják a szakértők. "A tanulmányban javasolt elmélet segítségével végre meg tudtuk fejteni, milyen gyakoriak az olyan sziklás exobolygók, mint a Föld és a miniföldek."

Olvassa el még:

Megosztás
Julia Alexandrova

Kávézó. Fotós. Tudományról és űrről írok. Azt hiszem, túl korai lenne még találkoznunk idegenekkel. Követem a robotika fejlődését, hátha...

Hagy egy Válaszol

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra. Kötelező kitölteni*