Holdunk létfontosságú ahhoz, hogy a Föld a ma ismert bolygóvá változzon: a Hold szabályozza a nap hosszát és az óceánok árapályait, amelyek befolyásolják bolygónk életformáinak biológiai ciklusait. A Hold a forgástengelyének stabilizálásával is hozzájárul a Föld éghajlatához, ideális környezetet kínálva az élet fejlődéséhez és fejlődéséhez.
Mivel a Hold nagyon fontos a földi élet számára, a tudósok azt feltételezik, hogy a Hold potenciálisan hasznos elem lehet más bolygók életében. A legtöbb bolygónak van holdja, de a Föld Holdja egyedülálló abban, hogy a Föld méretéhez képest nagy, a Hold sugara több mint egynegyede a Földnek, sokkal nagyobb, mint a legtöbb holdé a bolygójukhoz képest.
Miki Nakajima, a Rochesteri Egyetem föld- és környezettudományi docense jelentősnek tartja a különbséget. Egy új tanulmányban pedig kollégáival a Tokiói Technológiai Intézetben és az Arizonai Egyetemen a holdképződményeket tanulmányozzák, és arra a következtetésre jutottak, hogy csak bizonyos típusú bolygók képesek olyan nagy holdakat létrehozni, amelyek a gazdabolygóikhoz képest akkora méretűek.
"A holdképződmények megértésével jobban meg tudjuk határozni, mit kell keresnünk, ha Föld-szerű bolygókat keresünk" - mondja Nakajima. „Arra számítunk, hogy az exoholdak [a Naprendszerünkön kívüli bolygók körül keringő holdak] mindenhol jelen lesznek, de még nem erősítettünk meg semmit. Kutatásunk hasznos lesz a jövőbeni megfigyelésekhez."
Szintén érdekes:
Sok tudós a történelem során úgy gondolta, hogy a Föld nagy műholdja a proto-Föld – a Föld fejlődésének korai szakaszában – és a Mars méretű nagy impatorikus ütközése következtében jött létre körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt. Az ütközés következtében a Föld körül korong keletkezett, amely részben elpárolgott, és végül a Holdgá változott.
A tudósok számítógépes kísérletet végeztek annak kiderítésére, hogy más bolygók is alkothatnak-e ilyen nagy holdakat modellezés számos, a Földhöz hasonló hipotetikus sziklás bolygó és különböző tömegű jeges bolygó ütközése. Azt remélték, hogy meg tudják határozni, vajon a szimulált becsapódások olyan korongokhoz vezetnek-e, mint amilyen a Föld holdja.
"A tanulmány eredményeként arra a következtetésre jutottunk, hogy egy teljesen gőzkorong nem képes viszonylag nagy műholdak kialakítására" - mondja Nakajima. "A bolygó tömegének kisebbnek kell lennie az általunk meghatározott küszöbértékeknél (ilyen műholdak kialakításához)."
A Nakajima és munkatársai által leírt korlátok fontosak az univerzumunkat tanulmányozó csillagászok számára. A kutatók több ezer exobolygót és lehetséges exoholdat fedeztek fel, de mindeddig nem sikerült véglegesen azonosítaniuk a Naprendszerünkön kívüli bolygó körül keringő műholdakat.
Ez a kutatás adhatja nekik a legjobb ötletet arról, hol keressenek.
Olvassa el még:
Hagy egy Válaszol