Az 5G szabvány új generációs mobilkommunikációjának globális bevezetésének megkezdése számos pletykát, vitát és vitát váltott ki. Miért van szükségünk erre az 5G-re? És nem káros az emberi egészségre?
A hatékony információközlés nagyon fontos volt az emberi fejlődés minden szakaszában. A távolsági kommunikáció különösen fontos, mert az információ továbbítását rohamos gyorsasággal teszi lehetővé. A 21. században világunk már annyira függ a gyors valós idejű kapcsolódástól, hogy a kommunikációs hálózatok összeomlása globális léptékben nagyon súlyos és kellemetlen következményekkel jár.
Ezen a területen egyszerűen előrelépésre van szükség. Jelenleg csak egy nagyon szűklátókörű és korlátolt ember mondhatja el: a 4G hálózatok sebessége nekünk elég, több nem is kell. A fejlődés valószínűleg soha nem áll meg. Amíg a különböző országok és kormányaik versenyeznek a katonai, politikai és gazdasági befolyásért, minden tekintetben megpróbálják felülmúlni versenytársaikat.
Valaki azzal érvel, hogy a cél nem éri meg az erőfeszítést és az erőforrásokat? Valójában gyakran az emberiség problémái éppen abban álltak, hogy a célt bármi áron elértük. Ismeretesek olyan esetek, amikor az állam érdekében olyan intézkedéseket alkalmaztak, amelyek egy idő után az emberek többsége számára kedvezőtlennek bizonyultak.
De az 5G pontosan ugyanaz a helyzet? Jelenleg minden tény azt mutatja, hogy ez nem így van.
Az ötödik generációs vezeték nélküli technológia (5G) valódi és kézzelfogható előnyöket biztosít számunkra: nagyobb sebességet, kisebb késleltetést és számos eszköz számára a szabad kommunikáció lehetőségét. Gyakorlatilag a gazdaság minden ágazata profitál majd az új szabvány alkalmazásából. A hétköznapi felhasználók is érezni fogják, hiszen az 5G lehetővé teszi egy valódi Internet of Things felépítését.
Olvassa el még: Mi az a Wi-Fi 6, és miben jobb, mint a korábbi szabványok
Csatlakoztatott otthoni és hordható eszközök, gyors és stabil internet okostelefonban, számítógépben és autóban, megbízhatóbb vezeték nélküli kommunikáció minimális átviteli késleltetéssel, ami fontos a valós idejű kommunikáció során (például autonóm autóknál és nem csak). Ez csak néhány az előnyök közül, amelyek a vállalatok, magánszemélyek, a mezőgazdaság, az orvostudomány, a tudomány és más ipari szegmensek számára jelentkeznek.
Próbáljuk kitalálni, mi az új 5G vezeték nélküli mobilkommunikációs technológia. Nézzük meg, mi az előnye, és nem veszélyes-e a környezetre, rád és rám.
A vezeték nélküli kommunikációs rendszerek folyamatos kutatás és fejlesztés tárgyát képezik mind a kereskedelmi szervezetek, mind a tudományos világban. És mint minden típusú kommunikációt, ezeket is szabványosítani kell - hozzá kell rendelni az elektromágneses hullámok bizonyos jellemzőinek tartományához, amelyben a hálózat működni fog. Minden követelmény és korlátozás szintén meg van határozva.
A rádiókommunikációs rendszerek esetében a legfontosabb nemzetközi szabványügyi testület a 3GPP konzorcium (Third Generation Network Partnership Project), amely a 3G (harmadik generációs) rövidítésben való jelenléte ellenére a következő rendszerekre is szabványokat határoz meg, jelenleg - generáció (5G). A 3GPP konzorcium hét nemzeti és regionális szabványügyi szervezetet foglal magában a világ különböző részeiről (például ETSI – Európai Távközlési Szabványügyi Intézet) és jelentős távközlési berendezések gyártóit.
Az 5G az ötödik generációs cellás kommunikációs szabvány rövidítése. Maga a mobilhálózat alapvetően a múlt század 50-es éveiben fejlődött ki, amikor az első kétirányú rádiókommunikációs eszközöket tesztelték. A hálózat minden következő generációja, beleértve az 5G-t is, továbbra is rádióhullámokat használ kommunikációra és adatátvitelre.
Az 5G a jelenleg használt 4G szabvány közvetlen utódja. Az új szabványt úgy alakították ki, hogy egységnyi területen sokkal nagyobb számú klienseszközt támogasson. Még a leggyorsabb 4G hálózat sem képes annyi eszközt kezelni, mint az 5G. A helyzet az, hogy minden négyzetkilométerre egymillió vevőegységről beszélünk. Ez azt jelenti, hogy gond nélkül lehet majd internetezni a stadionokban, szilveszterkor egy zsúfolt térről felhívni a távoli rokonokat, vagy irányítani egy robotgyárat, ahol minden lépésnél vezeték nélküli vevőegységek találhatók.
Az 5G nagyobb sávszélességet is jelent – akár 20 gigabitet másodpercenként. Ez 60-szor több, mint a jelenlegi 4G hálózatok és 20-szor több, mint a gigabájtos optikai szálak, amelyek ma nagyon népszerűek gerinchálózatként.
Az 5G hálózatok esetében elsősorban centiméteres és milliméteres hullámokról beszélünk (3-300 GHz-es tartomány, jelenleg 700 MHz, 3,4-3,8 GHz és 26 GHz-es sávok használatát tervezik). Mindazonáltal még mindig rádióhullámokról van szó, amelyek biztonságosságát az emberi egészségre ellenőrzött körülmények között (a jelenlegi szabványok szerint) a WHO és a 19. századi felfedezés óta több száz, ha nem ezer tanulmány erősítette meg.
A centiméteres és milliméteres tartományú hullámokat évek óta használják a kommunikációban. Eddig elsősorban a katonai és tudományos központokban, hiszen ezek a hullámhosszak kiválóan alkalmasak a levegőt és az űrt megfigyelő radarok és rádióteleszkópok számára is. Ez még mindig nem ionizáló sugárzás, amely nem halad át a szervezetünkön, és nem okoz benne kóros elváltozást.
Az első változás, amelyet a fogyasztók érezni fognak, a vezeték nélküli internet sávszélességének banális növekedése a mobilhálózatokban. Másodszor, már említettük nagyobb számú eszköz egyidejű használatát, amelyek képesek lesznek kommunikálni egymással és más távoli hálózatokkal.
Az új hálózat előnyeit a kereskedelmi szektor is ki tudja majd használni. Az alacsony késleltetések és a nagy sebesség, valamint a hálózat sávszélességének egyidejű növelése lehetővé teszi például a virtuális valóság szemüvegének és intelligens eszközöknek a használatát a több ezer alkalmazottat foglalkoztató gyártóüzemekben.
Az 5G olyan esetekben is hasznos lesz, amikor szenzorrendszereket kell alkalmazni, például a mezőgazdasági szektorban. Folyamatosan nyomon tudják majd követni az aljzat állapotát, például a kártevők jelenlétét vagy a betegségek megjelenését és a növényvédő szerek alkalmazását egy adott ponton, nem pedig egész táblán. Az utcára kerülő autonóm autók ideje is egyre közelebb kerül hozzánk. És minél több érzékelőt és érzékelőt használnak, annál biztonságosabb lesz a munkájuk. Mindezeket az adatokat pedig gyors és megbízható mobilhálózatokon kell továbbítani.
Gyógyszer a végén. Az 1 ezredmásodperces késleltetés lehetővé teszi, hogy a közeljövő orvosai bonyolult és precíz műveleteket végezzenek távolról, robotok segítségével. Az orvos szinte valós időben operálhat majd betegeket a világ másik felén.
Természetesen a legtöbben azt mondják, hogy most nincs rájuk szükség, és még mindig nagyon kevés 5G-támogatással rendelkező okostelefon, laptop vagy egyéb eszköz van a piacon. De problémák merülhetnek fel (és már vannak is) azoknál az embereknél, akik nagyon sűrű épületekben élnek, és sok eszköz csatlakozik a hálózathoz. A Wi-Fi hatótávolsága katasztrofálisan túlterhelt, ezzel a jelenséggel szinte minden városlakó szembesül. Egy többszintes tömbökből álló, sűrű lakópark esetén, ahol minden lakásban egy tucat intelligens és IoT eszköz található, az 5G lesz az optimális megoldás az ilyen infrastruktúra zavartalan és nagy sebességű működéséhez.
Olvassa el még: Mi az a ToF kamera, és miért van telepítve a modern okostelefonokba?
Az új generációs mobilhálózat minden lehetőségének kihasználásához olyan eszközt kell beszereznünk, amely támogatja ezt a szabványt, és természetesen a bázisállomás hatótávolságán belül kell lennie.
Már megjelennek a piacon az első 5G modemmel felszerelt okostelefonok, többek között a középkategóriás árkategóriában. Lehetséges azonban, hogy az új kommunikációs szabvány csak néhány év múlva válik népszerűvé. A szakértők úgy vélik, hogy ez az időszak akár öt évre is meghosszabbítható.
A mobilszolgáltatók nemzetközi kereskedelmi szervezete, a GSMA becslései szerint 2025-re a mobiltelefonoknak csak a fele fogja használni az új 5G hálózatot, a többi pedig a régi technológiákkal – 4G és 3G – fog működni.
Az 5G szabványt különböző szervezetek helyezik üzembe, de meg kell felelnie az erre a szabványra létrehozott Nemzetközi Távközlési Unió korlátainak. A Nemzetközi Távközlési Unió (korábban Nemzetközi Távíró Szövetség) 193 országot egyesít.
Az 5G hálózatokban alkalmazott egyik technológia az NR, a 3GPP által létrehozott új adatátviteli szabvány. Ugyanez a szervezet felelős a 4G hálózatok hasonló technológiájáért, az LTE-ért. Nagy a valószínűsége annak, hogy az NR-t világszerte széles körben használják majd. A 3GPP szervezetnek hét úgynevezett szervezeti tagja van Európából, Kínából, Japánból, Dél-Koreából, Indiából és az USA-ból.
Egyelőre még a frekvenciák eloszlásáról sincs pontos információ. Bár már beszélnek róla, vitatkoznak, de aktívan tárgyalják a kérdést. Mikhajlo Fedorov akkori infrastrukturális miniszter még tavaly a kijevi jaltai európai stratégiai fórumon kijelentette, hogy mindenekelőtt a 3G-4G kommunikációval kell foglalkozni, és csak utána kezdeni az új generációs 5G hálózatok kiépítését. Bár az 5G bázisállomások teszttelepítését 2020-ban kellett volna elkezdeni. Természetesen a globális válság és a koronavírus terjedése módosítja ezeket a feltételeket. De reméljük a legjobbakat.
Az 5G egészségre gyakorolt hatása egy nagyon vitatott téma, amely több érzelmet és sejtést vált ki, mint a tudományos tények. Próbáljunk meg tiszta fejjel megközelíteni ezt a kérdést, és tegyük az összes pontot az „és” fölé.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az "elektromágneses sugárzás" kifejezést az elektromágneses hullámok teljes spektrumára használják. Ebbe a kategóriába tartoznak a rádióhullámok, a mikrohullámok, a látható fény és a rákkeltő ultraibolya sugarak, a röntgensugarak, az alfa-sugárzás, a gamma-hullámok stb. A rádióhullámok frekvenciájának további növelésével a következő cellás szabványok kialakulása esetén végre elérjük ... az emberre abszolút ártalmatlan, minket mindig körülvevő infravörös fény látható frekvenciáját. Az infravörös fény legfeljebb 430000 430 GHz vagy XNUMX THz frekvenciájú sugárzás.
A sugárzási teljesítmény is erősen függ számos tényezőtől. Vegyük például a mikrohullámú sütőket, amelyek frekvenciája átfedésben van a rádióhullámokkal. Otthonunkban a mikrohullámú sütők általában ugyanazon a 2,4 GHz-es frekvencián működnek, mint például a Wi-Fi routerek. De a források erősen különböznek egymástól. Mikrohullámú sütőben ez a mutató elérheti a 700-1000 W-ot, az útválasztókban pedig csak a 0,1 W-ot.
Ráadásul a mikrohullámú sütőkben a hullámok egy pontban összpontosulnak, míg a telefonok, routerek vagy távközlési tornyok esetében mindenhova terjednek. Innen ered ugyanaz a félelem a routerekkel szemben, ami néhány évvel ezelőtt is jelen volt. Ezen kívül érdemes ismerni a mikrohullámú sütők működési elveit, amelyek vízmolekulák mozgásba hozásával melegítik fel az ételeket. Nincs ennél bonyolultabb "varázslat". Ha azonban valaki felállít egy 1000 wattos távközlési tornyot, és hosszabb ideig annak közvetlen közelében tartózkodik, akkor megsérülhet.
Emiatt a távközlési berendezésekre teljesítménykorlátozásokat alkalmaznak, amelyeket az iparág aktuális helyzetétől függően módosítanak. Nagy vitákat váltott ki az a döntés, hogy Ukrajnában a rádióhullámok területén a megengedett elektromágneses sugárzás normáit akár 100-szorosra emelték. Az addig használt szabvány a 20. század nyolcvanas éveire nyúlik vissza, és egyenes következménye a Szovjetunióban alkalmazott megoldásoknak. Meg kell azonban érteni, hogy a jelenlegi teljesítménynövelés a bázisállomásokra vonatkozik, és nem például a telefonokra vagy az otthoni hálózati eszközökre.
És itt visszatérünk az előző ponthoz a jelerősségről. Egy 10 wattos távközlési toronynak az összes sugarat egy helyre kellene fókuszálnia, hogy néhány centiméteres távolságból 1%-os mikrohullámú hatékonyságot érjen el. A minden irányba terjedő hullámok nem veszélyesek az emberi egészségre. Még akkor is, ha állandóan egy kilométer-több méter távolságra vannak a toronytól. Ezek a tornyok nem fogják felmelegíteni a testedet.
Ezenkívül a bázisállomások teljesítményének növelése lehetővé teszi az otthonunkban, a kezünkben és a zsebünkben lévő kliens eszközök teljesítményének csökkentését, aminek eredményeként az 5G általában csökkenti az elektromágneses sugárzás emberre gyakorolt hatását. Vagyis akkor gyakorlatilag eltűnnek a routerek és egyéb átjátszók lakásainkból, házainkból.
A WHO a rádióhullámokat olyan tényezők közé sorolja, amelyeknek a rák kialakulására gyakorolt hatását nem lehet teljesen kizárni, de a jelenlegi kutatások ezt nem erősítik meg. Ezért nem mondhatjuk, hogy az 5G (és az összes többi rádióhullám) TELJESEN biztonságos az egészségre semmilyen körülmények között. Másrészt például a WHO szerint a veszélyes termékek fogyasztása még veszélyesebb. De továbbra is egészségtelen ételeket eszünk, minden figyelmeztetés ellenére.
Vannak olyan "elektroérzékeny" emberek is, akik kényelmetlenséget vagy akár fájdalmat éreznek, amikor különböző frekvenciájú elektromágneses hullámoknak vannak kitéve. A vezeték nélküli kommunikációs technológiák fejlesztéséről szóló számos vitában ezek az egyik érv a további fejlődés megállítása mellett. De hasonló érveket már nem egyszer felhoztak a 3G és 4G technológiák bevezetésének ellenzői.
Az elvégzett kutatások azonban azt mutatják, hogy nincs közvetlen kapcsolat a bázisállomások sugárzásának való kitettség és a magukat "elektroérzékenynek" nevező emberek jóléte között. Leggyakrabban fájdalmat és kényelmetlenséget okoznak maguknak. A kettős vak vizsgálatok kimutatták, hogy nem panaszkodtak kellemetlen érzésre és fejfájásra, ellenkezőleg, azt mondták, hogy jól érezték magukat, amikor elektromágneses hullámoknak vannak kitéve. A magát "elektromágnesességre érzékenynek" tartó több tucat ember közül csak kettőnél jelentkeztek a leírt tünetek, amikor ténylegesen ki voltak téve a sugárzásnak. Ebben az esetben azt javasolták, hogy forduljanak orvoshoz, valamint végezzenek el számos releváns orvosi vizsgálatot.
Olvassa el még: Edward Snowden: ki ő és mit tudnak róla?
Az emberi butaság gyakran nem ismer határokat. Egyes szakértők, politikusok és bloggerek az 5G rendszereket a koronavírus-járvány megjelenésével társítják. De ez csak így történt. Nincs ok-okozati összefüggés ezen események között. Jelenleg az 5G rendszerek a kezdeti tesztelés stádiumában vannak, és a COVID-19 járvány már szinte az egész Földet lefedte.
Az állítások, miszerint az 5G bevezetése befolyásolhatja a COVID-19 terjedését, távol állnak az igazságtól. Az összeesküvés-elmélet hívei egyre gyakrabban terjesztik elő őket, és veszélyes következményekkel járhatnak a távközlési iparágon túl is. A tény az, hogy a hamis állítások és a trágár szavak végső soron a közegészségügy és a közbiztonság veszélyeztetéséhez vezethetnek, mivel a közvélemény nem hallgathat valódi egészségügyi szakértők tanácsaira, ami világjárvány idején különösen veszélyes.
Ez a „COVID-19 és 5G” összeesküvés-elmélet nem tartalmaz hiteles bizonyítékokat vagy alátámasztott tényeket. Láthattuk például a COVID-19 intenzív kitörését Iránban, egy olyan országban, amely még csak nem is 5G-berendezést fog bevezetni. Ugyanakkor Dél-Korea, mint a világ legnagyobb országa az 5G hálózatok kiépítésében, közegészségügyi intézkedésekkel hatékonyan meg tudta fékezni a járványt.
Olvassa el még: Mesterséges intelligencia a COVID-19 ellen
Mint korábban említettük, az 5G alacsony sávban (700 MHz), középsávban (3,5 GHz) és felső sávban (milliméteres sáv) működik, és mindezeket a spektrumokat korábban más szolgáltatásokhoz használták – még az 5G állomások kiépítése előtt .
A 700 MHz-es frekvenciaspektrumot hagyományosan a televíziózáshoz használják, de jelenleg újra használják az 5G-hez. Bár a tévéadók főként a tömegtől távol eső dombtetőkön vagy speciális tévétornyokon helyezkednek el, átviteli teljesítményük egy nagyságrenddel nagyobb, mint a cellás bázisállomásoké. Ennek célja a jel szélesebb körben történő elterjesztése, mivel a TV-vevőknek nem kell visszaküldeniük a jeleket a toronyba. A televíziós antennák még nagyon nagy rádióátviteli teljesítmény mellett is az ember számára biztonságos határokon belül működnek EPC.
Ezenkívül a középső frekvenciasávot használták vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokhoz, és ez a legjobb Európában. A középső sáv nagyon közel van a 4 GHz-es 2,6G frekvenciához, és a két 2,4 GHz-es és 5 GHz-es Wi-Fi-frekvencia között van, míg a milliméteres sávot a Föld-kutatási szolgáltatásokhoz használják. Több mint 60 éve használják műholdak.
Az emberi civilizáció történetében az új technológiákat gyakran összefüggésbe hozták tiltakozással, különösen akkor, ha „izgatják” a tanulatlan embereket, akik nem rendelkeznek kellő tudással egy adott területen. Sok olyan eset létezik, mint az 5G tornyoknál. Ilyen például a GSM-bázisállomásoktól való félelem a 90-es évek elején a posztszovjet térben.
Kétségtelenül károsabb a környezetre és az emberi egészségre a légszennyezés, a fűtési és energiarendszerekből származó gőzök és az autók kipufogógázai által okozott mérgezés. Becslések szerint sok országban évente több tízezer ember hal meg különféle betegségek és vírusok következtében. De még soha nem történt orvosilag igazolt haláleset mobilkommunikáció használata miatt. Ebben a tekintetben az 5G rendszerek nem különböznek a korábbi generációk hálózataitól.
És ne feledje, a tudatlanságtól való félelem az, ami pletykákat és sejtéseket szül, beleértve az 5G-t is. És az a tény, hogy ez a félelem az információs technológia jelenlegi fejlettségi foka mellett is lehetséges, a tudáshoz való szabad hozzáférés korában – különösen meglep és elszomorít. Tanulj, kutass, tanulj meg minden újat. Remélem, hogy oldalunk ebben a folyamatban is segítségére lesz. Vigyázzatok magatokra és újra találkozunk!
Olvassa el még: Bill Gates, a COVID-19 világjárvány és a lakosság feldarabolása – van összefüggés?
Hagy egy Válaszol